Faragó Sándor – Mezőgazda Kiadó
A mezei élőhely fejlesztése során külön gondot kell fordítanunk a predátorok megfelelően alacsony szinten tartására. A legújabb jogszabályok – igazodva az Európai Unió gyakorlatához – napjainkban csak élvefogó csapdák alkalmazását engedik meg, elkerülendő az állatok hosszas szenvedését. A vadgazdának módjában áll az élve befogott állatot, ha az védett, helyben vagy elszállítva másutt szabadon engedni, a gyéríthetőket pedig a lehető legkisebb szenvedést okozva elpusztítani. Az utóbbi lehetőség a fegyveres gyérítés során továbbra is fennáll, s ily módon a mindenkori jogszabályok által meghatározott fajok (dúvadfajok) populációit lehet szabályozni. A fegyveres gyérítésnek két bevált módszere van. Mindkettő során különös körültekintéssel kell eljárni, hogy a védett és fokozottan védett ragadozómadarakat megkíméljék. Egyik a fészkek átkutatása és a fészkében tartózkodó madár leugratása. Minthogy az utóbbi időben terjed az Alföldön a kerecsensólyom (Falco cherrug), e területen erre figyelemmel kell lenni. A másik fegyveres gyérítési mód az uhuzás, melyet napjainkban csak műuhuval lehet folytatni. Annak ellenére, hogy szelektív módszer, szinte alig alkalmazzák.
A következőkben élvefogó csapdákat mutatunk be szőrmés- és szárnyas kártevők gyérítésére, köztük a nálunk még nem alkalmazott Larsen-csapdát. Példákat is ismertetünk a csapdák elhelyezésére apróvadas vadászterületeken. A csapdaféleségekre, illetőleg az elhelyezésük módjára is érvényes a már többször emlegetett igazság, hogy minden vadászterületen a korábban kikísérletezett, bevált módszereket kell folytatni (88–93. ábra).
89. ábra – Ládacsapdák különböző típusai: a) különböző méretekben készíthető, gyakorlatilag minden szőrmés kártevőre használható, b) billenőcsapda menyétfélék fogására, c) kotorékcsapda rókakölykök fogására (STUBBE, 1983 nyomán, mm-ben)
90. ábra – Héjakosarak és szárnyas predátorok fogására alkalmas Larsen-csapdák (STUBBE, 1983 és GAME CONSERVANCY, UK)
93. ábra – Egy apróvadas vadászterület berendezése csapdákkal; K: ládacsapda, W: menyétcsapda, V: varjúcsapda (STUBBE, 1983 )
A varjúfélék gyérítésénél meg kell említenünk az F-1 és F-2 szelektív szerekkel preparált tojások alkalmazását. Rendkívül hatékony módszer, olyannyira, hogy túlzott eredményessége után, a fészkelő vetési varjú elvárt állománykímélete miatt használatukat fel kellett függeszteni, külön engedélyhez kellett kötni.